Andornaktályai Római Katolikus templom

Sarlós Boldogasszony  templom

Andornaktálya Andornak és Kistálya községek egyesítéséből keletkezett 1939-ben. Kistálya ősi birtoka volt az egri püspökségnek, része az egri völgyben elhelyezkedő püspöki birtoktestnek. 1332-ben Thalia minor - Kistálya - plébánosa 12 garas pápai tizedet fizetett. 1382-ben az okleveles forrás Szent Egyedet nevezi meg templomának védőszentjeként. 1430-ban Rozgonyi Péter egri püspök visszaállította az állítólag Szent István király által alapított egervári prépostságot, melynek birtokait a tatárok elpusztították. A prépostnak, kápolnájának és négy káplánjának javadalmazására az egri püspökség birtokaiból átadta a prépostságnak Kistálya és Novaj falvakat. Ettől kezdve a XX. Század közepéig a mindenkori egervári prépostnak, másként kisprépostnak a többi káptalani birtoktól elkülönített egyéni javadalma volt. A falut az Eger vár ostromló török had, majd 1554-ben a Füleket megszálló török basa pusztította el. Egyed napi vásárait földesura 1592 körül Eger város piacára helyezte át. 1636-ban, majd 1683 és 1694 között néptelen volt. 1702-ben Csete József kisprépost megkísérelte a benépesítését, de a falu 1709-ben is pusztán állt, egy-két zsellér tengődött benne. A végleges újranépesítést 1713-ban Sorger János kisprépost hajtotta végre, katolikus vallású telepesekkel. A plébániát 1722-ben állították vissza, első plébánosa Hangonyi Péter volt. A fíliák voltak: Ostoros, Novaj, Andornak. A paplak kezdetben Novajon volt, de a plébános az 1740-es években áttelepedett Kistályára, ahol az uradalom sörházát rendezték be paplaknak. 1770-ben Hubert kisprépost új paplakot épített szilárd anyagból, de gyenge alappal. A Boldogasszony tiszteletére szentelt régebbi kőtemplomot Sorger György apát, kisprépost 1723-ban emeltette. Ennek hajója mennyezetes, szentélye és sekrestyéje boltozott volt. Miután ez a templom négy évtized után összedőlt, lebontották. Helyén 1767 márciusában Hubert Mátyás kisprépost új templom építését kezdte meg, Androvits Miklós és Barta István kanonok folytatta, belső berendezését Dobronyai Miklós állította, építése a kapu fölötti évszám szerint 1779-ben fejeződött be. Kivitelezője ismeretlen. 1839-ben új főkaput készítettek hozzá. A késő barokk templom műemlék, titulusa: Sarlós Boldogasszony. Kit takar a Sarlós Boldogasszony? Őseink hite szerint az aratás és a gabona begyűjtése a Boldogasszony oltalma alatt áll, ezért rá, vagyis Sarlós Boldogasszonyra július 2-án, az aratás egyik határnapján emlékezünk.

Különleges szokások A magyar vidékek egy jó részén, így a Rábaközben nem Péter-Pál napján, hanem Sarlós boldogasszonykor kezdődik meg az aratás, amely olyan jeles nap volt a parasztság életében, hogy ünneplő ruhát öltöttek és a művelet megkezdése előtt az istenhez fohászkodtak és különleges, talán még táltos múltunkból itt maradt szertartásokat végeztek. Az ünnep hajnalán, még napfelkelte előtt a falusiak sarlóval fodormentát gyűjtöttek, amelyet megszenteltettek a templomban. A szentelményt megszárították, majd szükség esetén a beteg jószágot ezzel, az előzőleg vízbe mártott mentával kínálták meg. Volt olyan hely, ahol ezen a napon tüzet szenteltetnek a templomban, ezen kívül megáldották az illatos gyógynövényeket, többek között a kakukkfüvet é a már fent említett fodormentát. Ezt tették a beteg párnája alá, a halott koporsójába, továbbá az ellő tehén szénájába. Az ország északi részein ezen a napon felvirágoznak egy széket és a ház elé helyezték, hogyha arra járna a „nehézkes Mária”, vagyis a Boldogasszony, legyen hol megpihennie. (A cikket összeállított: Jeneiné Csernák Marianna)